Sok induló vállalkozás nem azért zár be az első néhány évben, mert rossz az ötlet, hanem azért, mert a megvalósítás során sorozatos döntési hibák halmozódnak fel. A kezdeti lelkesedés, a korlátozott tapasztalat és a pénzügyi nyomás együtt olyan helyzeteket teremt, ahol egy-egy rossz döntés aránytalanul nagy következményekkel járhat.
Az ötlet túlértékelése, a piac alulértékelése
Az egyik leggyakoribb hiba, hogy a vállalkozó beleszeret az ötletébe, és feltételezi, hogy a piac is ugyanígy reagál majd. A valós kereslet felmérése gyakran elmarad, vagy csak felszínesen történik meg. Sok induló cég nem teszteli, hogy a potenciális ügyfelek valóban hajlandók-e fizetni a termékért vagy szolgáltatásért.
Gyakori jelenség, hogy a vállalkozás a saját igényeiből indul ki, nem a vásárlók problémáiból. Ilyenkor az ötlet önmagában jó lehet, de nem old meg elég erős vagy sürgető problémát.
Alulbecsült költségek és túlzott bevételi várakozások
A pénzügyi tervezés az első évek egyik legkritikusabb pontja. Sok kisvállalkozás túl optimista bevételi előrejelzésekkel indul, miközben a költségek jelentős részét nem számolja bele az üzleti tervbe.
Tipikus alábecsült tételek közé tartoznak az adók, járulékok, marketingköltségek, adminisztrációs díjak és a nem tervezett javítások vagy eszközbeszerzések. Amikor ezek egyszerre jelentkeznek, gyorsan elfogyhat a tartalék, még akkor is, ha az értékesítés elindult.
Túl gyors növekedés rossz alapokon
Sok vállalkozó úgy érzi, hogy a gyors növekedés önmagában siker. Az első megrendelések vagy pozitív visszajelzések hatására túl hamar bővítik a csapatot, új piacokra lépnek, vagy jelentős beruházásokat hajtanak végre.
Ha azonban a működési folyamatok, az árazás vagy az ügyfélkezelés még nem kiforrott, a növekedés felnagyítja a hibákat. Ilyenkor a forgalom nőhet, de a nyereség elmarad, sőt akár veszteségbe is fordulhat a működés.
Árazási bizonytalanság és önbizalomhiány
Az első években sok kisvállalkozás alulárazza a szolgáltatásait vagy termékeit. Ennek oka gyakran az önbizalomhiány vagy a félelem attól, hogy az ügyfelek drágának találják az ajánlatot.
Az alacsony ár azonban nemcsak a nyereséget csökkenti, hanem a pozicionálást is gyengíti. Ha az ár nem fedezi a valós költségeket és a vállalkozó munkáját, hosszú távon fenntarthatatlanná válik az üzleti modell.
A marketing és az értékesítés alulkezelése
Sok jó ötlet azért bukik el, mert nem jut el a megfelelő közönséghez. A „jó termék majd eladja magát” gondolkodás az egyik leggyakoribb tévhit a kezdő vállalkozások körében.
A marketinget gyakran költségnek, nem befektetésnek tekintik, ezért az első megszorításoknál ez az egyik első terület, amin spórolnak. Ennek következménye, hogy az érdeklődők száma nem növekszik, az értékesítés kiszámíthatatlanná válik.
Döntéshalogatás és a nehéz helyzetek kerülése
Az első években elkerülhetetlenek a kellemetlen döntések: áremelés, szolgáltatások elhagyása, nem működő együttműködések megszüntetése. Sok vállalkozó azonban túl sokáig halogatja ezeket, mert érzelmileg kötődik az eredeti elképzelésekhez.
A halogatás gyakran nagyobb kárt okoz, mint egy rossz, de időben meghozott döntés. A veszteséges tevékenységek fenntartása felemészti az erőforrásokat, és elvonja a figyelmet a valóban működő területekről.
Visszajelzések figyelmen kívül hagyása
Az ügyfelek visszajelzései az egyik legértékesebb információforrást jelentik, mégis sok vállalkozás védekezően reagál a kritikára. Gyakori hiba, hogy a negatív jelzéseket elszigetelt esetnek tekintik, ahelyett hogy mintázatokat keresnének bennük.
Az első években a rugalmasság kulcsfontosságú. Azok a vállalkozások maradnak életben, amelyek képesek finomítani az ajánlatukat a valós piaci igények alapján.
Tapasztalat hiánya és külső nézőpont nélkülözése
Sok induló vállalkozó egyedül próbál minden döntést meghozni, miközben nincs meg a szükséges tapasztalata pénzügy, jog vagy marketing területén. Külső tanácsadó, mentor vagy tapasztalt vállalkozótárs bevonása gyakran időben rávilágíthat olyan kockázatokra, amelyeket belülről nehéz észrevenni.
A jó ötlet önmagában nem garancia a sikerre. Az első években a tudatos döntéshozatal, a reális tervezés és a folyamatos alkalmazkodás sokkal nagyobb szerepet játszik, mint maga az eredeti elképzelés.
