Egy használt lakás megvásárlása után az egyik legnehezebb kérdés, hogy hol érdemes elkezdeni a felújítást. A sorrend nemcsak pénzügyi szempontból számít, hanem azért is, mert egy rosszul megválasztott első lépés később plusz bontást, újramunkát és felesleges költségeket okozhat. A tudatos felújítás nem az esztétikánál, hanem a műszaki alapoknál kezdődik.
Műszaki állapot felmérése: ez minden alapja
Mielőtt bármilyen konkrét munkába kezdünk, elengedhetetlen a lakás műszaki állapotának felmérése. Ide tartozik az elektromos hálózat, a víz- és csatornarendszer, a fűtés, valamint a nyílászárók állapota.
Egy 20–30 éves lakás esetében az elektromos vezetékek cseréje gyakran elkerülhetetlen. Ennek költsége lakásmérettől függően jellemzően 800 000–1 500 000 Ft között mozog, viszont hosszú távon biztonsági és értéknövelő szempontból is az egyik legjobb befektetés.
Villany- és vízvezetékek: a „láthatatlan” felújítás
Sok felújító ott követi el az első hibát, hogy festéssel vagy burkolással kezd, miközben a vezetékekhez később még hozzá kell nyúlni. A bontással járó munkák mindig kerüljenek előre.
A vízvezetékek cseréje különösen fontos régi társasházakban. Egy elöregedett rendszer nemcsak beázást, hanem komoly szomszédvitákat is okozhat. A teljes fürdőszobai és konyhai vízvezetékcsere költsége általában 500 000–1 200 000 Ft között alakul.
Fűtés korszerűsítése: komfort és rezsi
A fűtési rendszer felújítása jelentős kiadás, de hosszú távon az egyik legnagyobb megtérülést hozhatja. Egy régi kazán cseréje, radiátorok korszerűsítése vagy termosztátos szabályozás kialakítása akár 20–30 százalékkal is csökkentheti a fűtésszámlát.
Költségszinten egy kazáncsere és alapvető rendszerfrissítés 600 000–1 500 000 Ft között mozoghat, a lakás adottságaitól függően.
Nyílászárók cseréje vagy felújítása
A rosszul záródó ablakok és ajtók komoly hőveszteséget okoznak. A nyílászárók cseréje látványos komfortjavulást eredményez, ugyanakkor jelentős beruházás.
Egy átlagos méretű lakás teljes ablakcseréje 1–2 millió forintos tétel is lehet. Megtérülése nem azonnali, viszont értéknövelő hatása erős, különösen eladás vagy bérbeadás esetén.
Burkolatok és falak: csak a gépészet után
A burkolás, festés, glettelés már a felújítás látványos része, de ezt érdemes csak akkor elkezdeni, ha minden gépészeti munka elkészült. Ellenkező esetben a frissen elkészült felületek könnyen megsérülhetnek.
Festés esetén egy átlagos lakásnál 300 000–600 000 Ft-tal lehet számolni, míg a burkolatok ára rendkívül széles skálán mozog az anyagválasztástól függően.
Konyha és fürdő: magas költség, magas elvárás
A konyha és a fürdőszoba felújítása általában a legdrágább tételek közé tartozik. Ezeknél a helyiségeknél a funkció és a tartósság fontosabb, mint az aktuális trendek követése.
Egy komplett fürdőszoba-felújítás ára 1–2 millió Ft között alakulhat, míg egy konyha esetében a költségek akár ennél is magasabbak lehetnek. Megtérülési szempontból ezek a helyiségek döntő szerepet játszanak egy lakás piaci értékében.
Gyakori hibák, amelyek sokba kerülhetnek
Az egyik leggyakoribb hiba az alultervezés. Ha nincs pontos költségvetés és tartalékkeret, egy váratlan probléma könnyen megakaszthatja a felújítást.
Szintén gyakori hiba a rossz sorrend: festés vezetékcsere előtt, burkolás fűtéskorszerűsítés előtt. Ezek a döntések később dupla munkát és dupla költséget eredményeznek.
Végül sokan esnek abba a csapdába, hogy mindenből az olcsóbb megoldást választják. Rövid távon ez csábító, de hosszabb távon gyakran újabb javításokat és cseréket von maga után.
Hogyan érdemes felépíteni a felújítás sorrendjét?
Egy használt lakás felújításánál a logikus sorrend általában a következő: műszaki felmérés, bontással járó munkák, gépészet, nyílászárók, majd a látható felületek kialakítása. Ez a megközelítés minimalizálja a felesleges kiadásokat és segít abban, hogy a felújítás valóban értéket teremtsen.
A tudatos sorrend nem feltétlenül jelenti azt, hogy mindent egyszerre kell megcsinálni. Sok esetben a fokozatos, de jól átgondolt felújítás a legköltséghatékonyabb megoldás.
